1919. szeptember 10. Ausztria aláírja a békét.

1919. november 16. Horthy bevonul Budapestre.

1920. június 4. Magyarország aláírja a trianoni békét. Országunk hatalmas területeket veszít.

Horthy Miklós (1868-1957): 1909-14 között Ferenc József szárnysegédje. Megnyeri az otrantói tengeri csatát, a háború végén az Osztrák-Magyar Hadiflotta utolsó parancsnoka. 1919. júliusától a Nemzeti Hadsereg fővezére. Novemberben bevonul Budapestre. 1920 márciusában kormányzóvá választják. Az 1920-as évek végén támogatta a közeledést Olaszországhoz. 1930-as években kénytelen szövetséget kötni Németországgal. Az 1938-39-ben revíziós sikereket ér el. 1941-ben belép a II. világháborúba. 1944. március 19-én a német megszállás miatt kénytelen Sztójayt kinevezni miniszterelnöknek, de megakadályozza a budapesti zsidóság deportálását. Október 15-én lemond őt és családját a németek elszállítják. 1957-ben Portugáliában halt meg.

Lenin, Vlagyimir Iljics (1870-1924): Jogi diplomát szerzett. Forradalmi tevékenységért 1893-95 között Szibériába száműzték. Később emigrációba kénszerül, 1917-ben tér haza. Átveszi a bolsevik párt irányítását, majd megszerzi a hatalmat. 1921-ben új gazdaságpolitikát (NEP) vezet be. Halála után testét bebalzsamozták.

II. Miklós (1868-1918): A világháború alatt Oroszország cárja. 1917-ben lemond fivére javára. A kommunisták Jekatyerinburgba szállítják családjával együtt, majd agyonlövik.

Állóháború: Olyan háború, amely a kiegyenlített viszonyok miatt hosszabb időre kiépített arcvonalakon állandósul. Áttörésük csak lassan volt lehetséges.

Bolsevik: Az oroszországi Munkáspárt radikális szárnya. Vezetője: Lenin.

Forradalom: Az elavult rend nemzeti fegyveres felkeléssel való megdöntése.

Fegyverszünet: Az ellenségeskedések tartós beszüntetése, rendszerint megelőzi a békét.

Kommunizmus: Osztály nélküli gazdasági-termelési rendszer. A szocializmus továbbfejlesztése.

Proletárdiktatúra: Az uralomra került munkásosztály hatalma.

1922. október 31. Olaszországban megalakul Mussolini első kormánya.

1922. december 27. Megalakul a Szovjetunió.

1923. november 8-9. „Sörpuccs”. A fasiszták Hitler vezetésével megpróbálják megszerezni a hatalmat. Az államcsíny meghiúsul, Hitlert bebörtönzik. Itt írja meg Hírhedt könyvét, a Mein Kampfot.

1924. január 21. Lenin meghal, utódja Sztálin.

1929. október 29. Fekete csütörtök. A New York-i tőzsde összeomlik.

1929-33. Nagy gazdasági világválság.

1932. április 10. Hindenburgot nevezik ki Németországban köztársasági elnöknek.

1933. január 30. Hindenburg kinevezi Hitlert kancellárnak.

Hindenburg, Paul (1847-1934): Német tábornok, 1916-tól vezérkari főnök, 1925-től köztársasági elnök. 1932-ben újraválasztják. 1933-ban kénytelen kinevezni Hitlert kancellárnak.

Hitler, Adolf (1889-1945): Az I. világháborúban káplárként szolgál, többször kitüntetik. 1921-től az NSDAP vezetője. 1923-ban részt vesz a sörpuccsban, majd 9 hónapra bebörtönzik. 1933-ban kancellárrá nevezik ki, Hindenburg halála után az ország teljhatalmú diktátora. Tudatosan készül a háborúra, bekebelezi Ausztriát és Csehországot. Lengyelország lerohanásával kirobbantja a II. világháborút. A zsidókat, valamint politikai ellenfeleit koncentrációs táborokban semmisíti meg. A kezdeti sikerek után Németország vereséget szenved, ő pedig öngyilkos lesz Berlin ostromakor.

Mussolini, Benito (1889-1945): Papnövendékből lett szocialista politikus. 1919-ben megalakítja a fasiszta harci szövetséget, majd 1921-ben a Nemzeti Fasiszta Pártot. 1922-ben a király kinevezi miniszterelnöknek. 1929-ben rendezi Olaszország és a Vatikán viszonyát. Különböző gyarmatosító háborúkat Afrikában és a Balkánon. Beavatkozik a spanyol polgárháborúba. Megalakítja a Róma-Berlin tengelyt. Belép a világháborúba, majd a sorozatos vereségek után lemondatják és bebörtönzik. Egy német kommandó kiszabadítja, majd megalakítja a rövid életű Salói Köztársaságot. 1945 tavaszán kommunista partizánok kezébe kerül, akik kivégzik.

Sztálin, Joszif Visszarionovics (1876-1953): Grúz származású, eredeti neve Dzsugasvili. Anyja papnak szánta, de megszökik. Börtönbe, majd Szibériába kerül. 1905-ben találkozik Leninnel. 1913-ban felveszi a Sztálin nevet. 1924-ben Lenin halála után a Szovjetunió diktátora lesz. Több millió embert gyilkoltat meg haláltáboraiban. 1939-ben paktumot köt Németországgal és lerohanja Lengyelország maradék részét. Megpróbálja elfoglalni Finnországot, de ez nem sikerül neki. 1940-ben bekebelezi a balti államokat és Besszarábiát. 1941-ben az ő hibájából sorozatos vereséget szenved a szovjet haderő, de később kegyetlensége hozzájárul a végső győzelemhez. Szovjet befolyás alá hajtja Kelet- és Közép-Európát. Haláláig folytatta kegyetlen politikáját.

Diktatúra: Törvények által nem korlátozott, nyílt egyeduralom.

Duce: Vezér (Mussolini címe).

Fasizmus: Nyílt terrort alkalmazó totális diktatúra.

Führer: Vezér, vezető (Adolf Hitler vette fel ezt a címet).

Gazdasági válság: Csökken a kereslet az áruk felhalmozódnak, majd a cégek tönkremennek.

Mein Kampf: Hitler a nácizmust összefoglaló műve.

Náci: Nemzetiszocialista személy.

1933. február 27. Kigyullad a Reichstag épülete. A fasiszták a kommunistákat vádolják.

1933. március 4. Roosevelt amerikai elnök hivatalba lép.

1933. március 31. Németországban megsemmisítik a kommunisták mandátumait.

1933. szeptember 31. Megkezdődik a lipcsei per a Reichstag felgyújtása ügyében.

1933. október 14. Németország kilép a Népszövetségből.

1934. március 17. Létrejön az olasz-magyar-osztrák szövetség.

1934. június 14-15. Hitler és Mussolini találkozója Velencében.

1934. június 29-30. Hitler és környezete leszámol belső ellenségeivel.

1934. augusztus 2. Hindenburg halála. Hitler vezér és kancellár.

1934. október 9. Az Usztasa meggyilkolja Sándor jugoszláv királyt és Barthou francia külügyminisztert Marseille-ben.

1935. január 13. Népszavazás a Saar-vidéken. A Németországhoz való csatlakozás Hitler sikerét jelenti.

1935. március 16. Hitler bejelenti az általános hadkötelezettséget.

1935. június 18. Angol-német flottaegyezmény. A német flotta a mindenkori brit flotta 35%-át érheti el.

1935. október 2. Olaszország megtámadja Etiópiát.

1936. március 7. Hitler parancsot a rajnai demilitarizált övezet megszállására.

1936. július 18. Kirobban a spanyol polgárháború. A néhány napra tervezett puccs megbukik, 1939-ig tartó polgárháború veszi kezdetét. A polgárháború a II. világháború főpróbája.

1936. október 1. A spanyol fasiszták vezetője Franco lesz.

1936. október 12. Darányi Kálmán alakít kormányt Magyarországon.

1936. október 25-27. Létrejön a Berlin-Róma tengely.

1936. november25. Aláírják a német-japán antikomintern paktumot.

1937. május 28. Angliában Chamberlain alakít kormányt.

1937. november 6. Olaszország csatlakozik az antikomintern paktumhoz.

1938. március 5. Darányi meghirdeti a győri programot, a hadsereg fejlesztését.

1938. március 12-13. Németországhoz csatolják Ausztriát.

1938. szeptember 29-30. A müncheni konferencián a nagyhatalmak megegyeznek abban, hogy Csehszlovákia német lakta területeit visszaadják Németországnak.

1938. november 2. Magyarország visszakapja a Felvidék és Kárpátalja déli részét.

1939. február 16. Magyarországon Teleki Pál alakít kormányt.

1939. március 14-15. Megalakul a független Szlovákia, Cseh- és Morvaországot a németek szállják meg.

1939. március 15. Kárpátalját visszacsatolják Magyarországhoz, közös magyar-lengyel határ jön létre. A magyar pilóták 9 szlovák repülőgépet semmisítenek meg a levegőben.

1939. március 28. Elesik Madrid. Franco bevonul a spanyol fővárosba.

1939. május 22. Létrejön a német-olasz katonai szövetség.

1939. augusztus 23. Moszkvában aláírják a szovjet-német megnemtámadási paktumot. Titkos záradékában megegyeznek egymás érdekszféráinak határáról és Lengyelország felosztásáról.

Chamberlain, Neville (1869-1940): 1937-1940 között Anglia miniszterelnöke. Nem avatkozik be a spanyol polgárháborúba, majd megköti a Hitler érdekeit szolgáló müncheni egyezményt. Lengyelország lerohanását követően hadat üzen Németországnak, de a norvégiai vereség miatt kénytelen lemondani.

Darányi Kálmán (1886-1939): Az I. világháborúban huszárfőhadnagyként harcol. 1927-1939 között országgyűlési képviselő, 1936-38 között miniszterelnök. 1938. márciusában meghirdeti a győri programot.

Franco, Bahamonde Francisco (1892-1975): 1935-től a spanyol hadsereg vezérkari főnöke, később a Marokkóban állomásozó csapattok parancsnoka. 1936-ban a lázadás élére áll és csapatait a győzelembe vezeti. 1939-től haláláig Spanyolország államfője.

Molotov, Vjacseszláv Mihajlovics (1890-1986): 1906-tól tagja a kommunista pártnak. 1930-tól a Népbiztosok Tanácsának elnöke, majd külügyi népbiztos. Nevéhez fűződik Lengyelország felosztásáráról megkötött cinkos paktum. 1956-ban megfosztják pártfunkcióitól, majd Mongóliában nagykövet. Sztálini politikájáért 1962-ben nyugdíjazzák.

Ribbentrop, Joachim von (1893-1946): 1932-től az NSDAP tagja. 1936-tól Londoni nagykövet. 1938-tól Németország külügyminisztere. Nevéhez fűződik a Molotov-Ribbentrop paktum. 1946-ban Nürnbergben a katonai törvényszék halálra ítéli.

Teleki Pál gróf (1871-1941): 1909-13 között a Földrajzi Intézet Igazgatója. 1920-21-ben miniszterelnök. Az első királypuccs idején lemondott. A magyar cserkészmozgalom irányítója volt. 1939-től újra miniszterelnök. Kilép a Népszövetségből, belép az antikomintern paktumba, megszavaztatja a második zsidótörvényt. Nem lép be a Lengyelország elleni háborúba, megköti a jugoszláv-magyar örökbarátsági szerződést, s mikor kiderül részt kell vennünk a Jugoszlávia elleni háborúban öngyilkos lesz.

Acélpaktum: 1939-ben megkötött német-olasz-japán katonai szövetség.

Antikomintern paktum: A Komintern ellen a tengelyhatalmak által megkötött szerződés.

Polgárháború: Egy országon belüli ellenséges polgári csoportok közötti háború.

Usztasa: Horvát katonai szervezet.

A II. világháború

1939. szeptember 1. Németország megtámadja Lengyelországot.

1939. szeptember 3. Anglia és Franciaország hadat üzen Németországnak.

1939. szeptember 16. A németek Varsót megadásra szólítják fel, amit a védők elutasítanak.

1939. szeptember 17. A Szovjet Hadsereg hátba támadja az ereje végéhez közeledő lengyel hadsereget.

1939. szeptember 27. Varsó elesik, a lengyel kormány emigrál.

Guderian, Heinz-Wilhelm (1888-1954): 1908-ban zászlós a 10. Vadászzászlóaljnál, a világháborúban ennek az alakulatnak a parancsnoka. A 20-as években a Reichwehr tisztje, hadászatot oktat szovjet tiszteknek. 1933-tól a Hadügyminisztériumban dolgozik. Itt írja híres könyvét az „Achtung panzer”-t, majd 1936-ban a gyakorlatban is bemutatja a tankok alkalmazhatóságát. Hitler kinevezi tábornoknak, hogy szervezze meg a páncélos fegyvernemet. 1939-42 katonai sikerei, így főleg neki köszönhetőek. 1944-től az OKH vezérkari főnöke, de a sikertelen magyarországi offenzíva után leváltásra kerül.

III. Birodalom: =náci Németország.

Fehér-terv: Lengyelország megtámadását célzó német haditerv.

Heer: Német szárazföldi haderő

Kriegsmarine: Német hadiflotta.

Luftwaffe: Német légierő.

SS: Védosztag. Politikai, katonai rendőrség a III. Birodalomban.

Villámháború: Rövid idő alatt végrehajtott, meglepetésszerű támadáson alapuló háború. Légicsapással kezdődik, majd páncélos-gyalogos támadással folytatódik.

Waffen-SS: Fegyveres Védosztag.

Wehrmacht: Német hadsereg.

Dornier Do 17: Német bombázó, becenevén „repülő ceruza”.

Fieseler Fi 156 Storch: Német futárgép, általánosan elterjedt.

Heinkel He 111: Kétmotoros német közepes bombázó.

Junkers Ju 87 Stuka: Félelmetes hírű német zuhanóbombázó repülőgép. A világháború egyik jelképe.

Messerschmitt Bf 109: Egymotoros, nagy példányszámban gyártott német vadászgép. A kor egyik legjobb vadászgépe, Magyarországon is gyártották.

Messerschmitt Bf 110: Kétmotoros vadász és romboló, a háború elején nagy sikereket ér el, de az angliai csata alatt leszerepel.

Panzer I, II: Német könnyű harckocsik. Korszerűtlenek, elavultak.

Panzer III, IV: Német közepes harckocsik. 1941-ig nem volt igazi ellenfelük.

PZL P-7, P-11, P-24: Egymotoros lengyel vadászgépek, elavultak Bf 109-hez és a Bf 110-hez képest.

PZL P-23 Karas: Lengyel könnyű bombázó repülőgép.

1939. november 30. Kirobban a szovjet-finn téli háború.

1940. február 11-19. A szovjet hadsereg áttöri a Mannerheim- vonalat.

1940. március 12. Szovjet-finn béke, határkiigazítással a Szovjetunió javára.

Mannerheim, Carl Gustaf Emil (1867-1951): Az orosz hadsereg tagjaként kezdte katonai pályafutását. A polgárháborúban a fehérek oldalán harcol, majd hazatér. 1939-ben a finn erők parancsnoka, a szovjet-finn háború hőse.

Mannerheim-vonal: Finn védelmi vonal a szovjet-finn téli háborúban.

1940. március 20. Franciaországban Reynaud alakít kormányt.

1940. április 9. Németország megtámadja Norvégiát és Dániát.

1940. május 10. Chamberlain lemond, Anglia új miniszterelnöke Churchill.

1940. május 10. Németország megtámadja Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot.

1940. május 14. A németek csapást mérnek a franciákra Sedannál, majd az angol-francia csapatokat a La Manche csatornához szorítják.

1940. május 14. Hollandia kapitulál.

1940. május 28. Belgium kapitulál.

1940. június 10. Olaszország hadat üzen Franciaországnak.

1940. június 14. Párizs elesik.

1940. június 22. Franciaország aláírja a fegyverszünetet.

Churchill, Winston Spencer (1874-1965): Pályafutását katonaként kezdi. Harcol Indiában és Szudánban. 1900-ban tudósító, búr fogságba esik, de megszökik. Ez évben bekerül az angol alsóházba. 1906-08 között gyarmatügyi, 1910-ben kereskedelmi, 1911-ben belügyminiszter. 1915-ig az admiralitás első lordja. 1916-ban, Franciaországban zászlóaljparancsnok. 1917-ben hadianyag-gyártási miniszter. A győztes háború után légügyi miniszter. 1940 májusától 1945 májusáig miniszterelnök, oroszlánrésze van a szövetségesek győzelmében. 1951-től újra miniszterelnök, irodalmi Nobel-díjat kap.

Gaulle, Charles de (1890-1970): Az I. világháborúban német fogságba esik. A két háború között a francia páncélos fegyvernem megteremtője. Az ő nevéhez a franciák egyetlen harcászati sikere 1940-ben. Nem kapitulál, Angliába szökik, ahol megszervezi a francia ellenállást. 1944-ben a francia hadsereg főparancsnoka, a szövetségesekkel tér vissza Franciaországba és harcol a győzelemig. 1945-46 között miniszterelnök, 1958-69 között köztársasági elnök.

Pétain, Henry Philippe (1856-1951): Az I. világháború francia hőse. 1934-ben hadügyminiszter, majd 1940-ben miniszterelnökként ő köti meg a fegyverszünetet. 1940-44-ben a Vichy-ben székelő országrész elnöke. A háború után életfogytiglani börtönre ítélik.

Maginot-vonal: A franciák által a 30-as években létrehozott erődítményrendszer a francia-német határon.

Vichy-i állam: Franciaország kapitulációja után Dél-Franciaországban létrehozott állam. Államfője: Pétain marsall.

Char B1: Francia nehézpáncélos, több löveggel.

Dewoitine D. 520: A kor legmodernebb francia vadászgépe. Egy ilye