AJÁNLOM AZ OLDALT

Menü

Rakd a Kedvencekhez

Rakd a Kedvencekhez!

Bejelentkezés

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

Számláló

Indulás: 2006-09-09

Naptár

Szavazás-savazás

Lezárt szavazások

II. világháborús cikkek

II. világháborús cikkek : Lengyelország lerohanása

Lengyelország lerohanása

TothMarcell 2006.09.10. 15:52

A II. világégés kitörése

1939-Lengyelország lerohanása

Évszámokban:

1939. május 23. Hitler a tábornokai előtt bejelenti, hogy Danzigra irányuló követelése ürügy, valódi szándéka Lengyelország elfoglalása.

1939. augusztus 23. Moszkvában aláírják a szovjet-német megnemtámadási egyezményt. A 10 évre szóló megállapodás záradéka szerint Németország elismeri a szovjet érdekeket a Baltikumban, valamint Besszarábiában. A két hatalom megegyezik Lengyelország felosztásában is.

1939. augusztus 25. Nagy-Britannia kölcsönös segítségnyújtási egyezményt ír alá Lengyelországgal.

Hitler parancsot ad Lengyelország augusztus 26-án való megtámadására.

1939. augusztus 26. Hitler hajnalban visszavonja a támadási parancsot, majd komoly erőfeszítéseket tesz, hogy a nyugati hatalmakat a lengyel kérdésben a semlegesség álláspontjára bírja. A tárgyalások nem járnak sikerrel.

1939. augusztus 29. Hitler kijelenti, hogy hajlandó tárgyalni egy hivatalos lengyel megbízottal. Az ajánlatot a lengyel kormány elfogadja.

1939. augusztus 31. Mussolini közli a nyugati követekkel, hogy szeptember 5-re konferencia összehívását tervezi a lengyel kérdés megvitatására.

Hitler parancsot ad Lengyelország szeptember 1-jén történő megtámadására. A németek bejelentik, hogy e nap hajnalán lengyel egységek támadták meg a gleiwitzi rádióadót, amit valóságban maguk szerveztek. Az angol és francia nagykövetnek átadják a Lengyelországgal szemben támasztott követeléseiknek jegyzékét (Danzig átadása, a korridor övezetében népszavazás).

1939. szeptember 1. Hajnali 4 óra 40 perckor elkezdődik a Lengyelország elleni német támadás. Angliában és Franciaországban elrendelik az általános mozgósítást.

1939. szeptember 2. Mussolini javaslatot tesz nemzetközi konferencia összehívására. A nyugati hatalmak a tárgyalás előfeltételéül a megszállt lengyel területek kiürítését szabják. Hitler elutasítja a feltételeket.

1939. szeptember 3. Anglia és Franciaország hadat üzen Németországnak.

Az angolok és a franciák nem indítanak hadműveletet.

1939. szeptember 16. A németek Varsót megadásra szólítják fel. A védők elutasítják. Megkezdődik a város ostroma.

1939. szeptember 17. A szovjet Vörös Hadsereg átlépi a lengyel határt és hátba támadja az ereje végéhez közeledő lengyel hadsereget.

1939. szeptember 27. Varsó elesik. A lengyel kormány Romániába, majd Franciaországba menekül. Százezrek lépik át a román vagy a magyar határt.

1939. novemberében a lengyelországi német erők zömét nyugatra szállítják.

A páncélosok alkalmazása

A támadásra a Heer 2650 páncélosát vonultatták fel a németek. Az offenzíva szeptember 1-jén vette kezdetét. Az első csapást a légierő mérte 4 óra 40 perckor, majd a baráti látogatásra okán Lengyelországba érkezett Schleswig-Holstein csatahajó nyitott tüzet egy tengerészeti bázisra. 5 óra 45 perckor a német csapatok átlépték Lengyelország határát. A páncélosok a front teljes szélességében támadást intéztek. A támadó páncélosok a következők voltak:

Panzer I: 6 tonnás tömegű könnyű harckocsi 2 darab géppuskával. A Fall Weiss során 973-at vetettek be belőle.

Panzer II: Erősebb fegyverzetű könnyű harckocsi. A spanyol polgárháborúban jól vizsgázott, de a lengyel hadjárat alatt már kevésbé. 1220 darabot vetettek be.

Panzer III: Közepes harckocsi erős páncélzattal és fegyverzettel (37 mm-es löveg). Csupán 87 darab volt belőle a lengyelországi hadjárat során.

Panzer IV: A legmodernebb német közepes harckocsi. A Fall Weiss során 198 darabot használtak fel.

T-38: Csehszlovák zsákmányból szerzett igen modern Skoda könnyű páncélos. 120 darabbal rendelkezett belőle az 1. Könnyűpáncélos-hadosztály.

A fenti harckocsikon kívül még 185 darab egyéb harckocsi szolgált a Wehrmachtnál.

A lengyel hadsereg a következő páncélosokkal rendelkezett:

7TP: könnyű harckocsi, a lengyel hadsereg általános tankja. Fegyverzete: 1 darab 37 mm-es löveg és 3 darab 7,92 mm-es géppuska. Kezelőszemélyzete 3 főből állott. 132 darab volt belőlük 1939 augusztusában.

TK-1, TK-2, TK-3, TKS: A TK család páncélosai silány harci értékkel bírtak. A lengyel hadsereg 574 darabbal rendelkezett belőlük.

Renault FT-17: Francia gyártmányú könnyű harckocsi, 102 darab ilyen harckocsi állt a lengyel hadsereg rendelkezésére.

Vickers: angol gyártmányú 6 tonnás könnyűpáncélos. 38 darab volt belőle a lengyel hadseregnél.

R-35: Ebből a páncélosból 50 darabja volt a lengyeleknek. Fegyverzete: 1db 37 mm-es löveg.

A német páncélosok a terveknek megfelelően áttörték az első védelmi vonalakat. A lengyelek nem voltak képesek megfelelő erőt küldeni harcba a páncélos hadosztályok ellen. A német harckocsik jelentős támogatást kaptak a légierőtől, így a gyorsan mozgó alakulatok megállítása lehetetlennek tűnt. A lengyel páncélosok nem bírták megállítani az ellenséges csapatokat. A lengyel hadjárat legnagyobb tankcsatájára szeptember 18-án került sor Tomasow-Lubelski mellett, ahol a német harckocsik a Varsó páncélos-motorizált dandárral csaptak össze. A két napon át tomboló csatában a Varsó páncélos-motorizált dandár teljesen megsemmisült.

Szeptember 17-én a szovjet hadsereg is megindította támadását a lengyelek ellen. A 23. harckocsidandár még ezen a napon elfoglalta Kolomeát, majd 20-án Sztaniszlavot. A 25. Harckocsihadtest szeptember 18-án bevette Bucsacsot, majd menetből elfoglalta Galicsot. A hadtest 20-án érte el Sztrijt. A szovjet Vörös Hadsereg a következő páncélosokkal rendelkezett:

BT-2: 1931-ben bemutatott szovjet könnyű harckocsi.

T-26B: Könnyű harckocsi, már a spanyol polgárháborúban bemutatkozott. Fegyverzete: 1 darab 45 mm-es löveg és 1 darab 7,62 mm-es géppuska.

T-37A: 1932-ben kifejlesztett felderítő úszóharckocsi. Fegyverzete: 1 db 7,62 mm géppuska.

A légierő alkalmazása

1939. augusztus végén a Luftwaffe 3750 repülőgéppel rendelkezett és ebből 1270 darab volt kétmotoros bombázó. A légierő 4 óra 40 perckor mérte első csapását. A célpont Wielun városa volt. A támadás 1200 személy életét követelte. A Luftwaffe a következő gépekkel rendelkezett:

Dornier Do 17: Kétmotoros közepes bombázó repülőgép. A típus „repülő ceruza” néven is ismert.

Fieseler F1 156 Storch: Egymotoros, rövid fel- és leszállópályát igénylő, háromüléses, harctéri megfigyelő-, sebesültszállító- és futárrepülőgép.

Heinkel He 111: Németország legfontosabb közepes bombázó repülőgépe a második világháború során. A kétmotoros gépet 1939 tavaszán rendszeresítették.

Henschel Hs 123: Kétfedelű, együléses, egymotoros zuhanóbombázó repülőgép.

Henschel Hs 126: Kétfedelű, kétüléses, közelfelderítő repülőgép.

Junkers Ju 52/3m: Hárommotoros szállító repülőgép. Összesen 4850 gép készült. A típus „Tante Ju” (Junkers néni) néven is ismert.

Junkers Ju 87B: Hírhedt egymotoros zuhanóbombázó repülőgép, a második világháború német győzelmeinek jelképe. A típust a köznyelvben Stukának nevezik.

Messerschmitt Bf 109E: A második világháború leghíresebb német vadászgépe. Lengyelországban nagyon keveset vetettek be belőle.

Messerschmitt Bf 110C/D: Kétmotoros nehézvadász repülőgép. A lengyel hadjárat során a németek fő vadászgépe.

A lengyel légierőnek szinte esélye sem volt e gépek ellen. Lengyelország a következő repülőgépekkel rendelkezett:

L.W.S. R.W.D.-14 Czapla: 1935-ben kifejlesztett egymotoros, kétfedelű csatarepülőgép.

Plage és Laskiewicz Lublin R.XIII: Egymotoros csata- és felderítőrepülőgép.

P.W.S.26: Kiképző- és felderítőrepülőgép típus.

P.W.S. RWD-8: Kétüléses lengyel iskolagép.

PZL P-7: 1930-ban kifejlesztett vadászgép.

PZL P-11: A P-7 továbbfejlesztése, szintén vadászrepülőgép.

PZL P-23 Karas: 1935-től gyártott lengyel felderítő és könnyű bombázó.

PZL P-24: Lengyel vadászgép, a P-11 továbbfejlesztése.

PZL P-37 Los: Modern, kétmotoros lengyel közepes bombázó. A gépnek nagyobb volt a bombaterhelhetősége, mint a He 111-nek.

Lengyelország ellen az 1. és a 4. Légiflotta került bevetésre összesen 1600 géppel. A hadjárat első napján a Luftwaffe célja a lengyel légierő megsemmisítése volt. A pusztítás teljes volt. A földi csapatok támogatásában a Stukák játszották a főszerepet. Itt született meg a Ju 87 legendája. A lengyelországi háborúban a Luftwaffe döntő győzelmet aratott, vesztesége minimális volt.

A lovasság alkalmazása

A lengyel hadsereg egyik fontos fegyverneme. Az ulánus ezredek gyakran ütöttek rajta a német gyalogságon, de valószínűleg sohasem rohamoztak harckocsik ellen. A legenda alapja egy Krojanty mellett lezajló ütközet volt, ahol a 18. Ulánus ezred katonái egy német zászlóaljon ütött rajta. Az alakulat ekkor erősítést kért. Az ellentámadást harckocsik hajtották végre véres veszteséget okozva a lengyel lovasságnak. Lengyelországban derült ki, hogy a lovasság elavult fegyvernem esélye sincs a modern haditechnikával szemben.

A gyalogság alkalmazása

A lengyelek abban a hitben éltek, hogy a harcok az első világháború csatáihoz hasonlóan fognak játszódni, ezért gyalogságukra helyezték a hangsúlyt, ezt a fegyvernemet használták védelemre és ezzel támadtak (volna) is.

A Wehrmacht legnagyobb létszámú haderőneme 1939-ben. A fő csapásmérő szerep nem az övé, a földön harckocsik, a levegőben repülőgépek támogatják. Van gépesített gyalogsága: a lövészek vagy más néven a páncél- gránátosok. A német hadsereg kézifegyverei:

KAR 98K karabély: Mauser gyártmányú, 3900 gramm tömegű ismétlő karabély.

MG 42 géppuska: Tömeggyártásra kiválóan alkalmas, nagy tűzgyorsaságú (1300-1400 méter/perc) géppuska. A gyaloghadosztályok 10 fős rajaiban 1 db ilyen géppuska képezte a gyalogsági tűzrendszer alapját.

MP40 géppisztoly: A közelharc fegyvere, 9 millió darabot gyártottak belőle.

A haditengerészet alkalmazása

A hadihajók szerepe ebben a háborúban minimális csupán annyi, hogy 4 óra 45 perckor a „baráti látogatás” okán lengyel területen állomásozó Schleswig- Holstein csatahajó tüzet nyitott a Westeplatte haditengerészeti bázisra.

Forrásművek:

Aranysas magazin, Skybear, 2004/6 június

Chant, Chris: A második világháború repülőgépei, GABO Könyvkiadó, 2000

Földi Pál: Tankkönyv, Anno Kiadó, 2000

Földi Pál: A Luftwaffe, Anno Kiadó, 2004

Munson, Kenneth: A II. világháború repülőgépei, Műszaki Könyvkiadó, 1994

Rieder, Kurt: A legyőzhetetlen Messerschmitt, Vagabund Kiadó, 2002

Rieder, Kurt: Páncélosok akcióban, Vagabund Kiadó, 2004

Világtörténet évszámokban (Összeállította: Ormos Mária), második kiadás, Gondolat Kiadó, 1988